Tökös-mákos beleszórós

 

Az inspiráció a Vidék íze magazinból származik, (csókollak kolléganő) egy régebbi számban láttam ezt a süteményt, de – szokás szerint variáltam – a recepten. Nagyon egyszerű sütiről van szó, tulajdonképpen a Bólyi túrós vagy más néven Lusta asszony rétese halloweenre hangolt átirata. A metódus pazar: beleszórunk mindent a tepsibe Isten áldásával, és megsütjük.

 

Hozzávalók, ahogy én készítettem. Vigyázat, kis adag, én a feles tepsiben sütöttem.

10 ek. rétesliszt

4 ek. porcukor

Fél cs sütőpor.

Töltelék:

10 dkg kész máktöltelék

20 dkg sütötök reszelve

Tetejére:

3 dl főzőtejszín

2 tojás

5 dkg olvasztott vaj.

 

Elkészítés:

A sütőt 170 fokra állítottam. Vastagon kivajaztam a tepsit. A száraz hozzávalókat összekevertem, a felét a tepsibe szórtam. Lereszeltem annyi a tököt, amennyihez volt türelmem, kicsavartam a levét, rátettem a lisztre, rászórtam a máktölteléket. Befedtem a maradék lisztes keverékkel. Megolvasztottam a vajat. Felvertem két tojást, ráöntöttem a tejszínt, majd bele a vajat. Ez a folyadék megy a tetejére. Semmi aggodalom, össze fog állni, ahogy a mellékelt kép is mutatja. Mi több, ahogy a főzőtejszín megsült, túrós jellegűvé tette a süteményt, nekem nagyon tetszett az állaga és az íze.

Kb. 50 percig sütöttem.

Ahogy kiszeleteltem a tepsiből, láttam, hogy maradt az alján egy kis liszt, de rá se rántottam. Ezzel a cukormennyiséggel öcsém elégedetlen volt, szerinte nem volt elég édes. Kéretik az infót figyelembe venni. Szerintem így perfekt. Elképesztően jó süti, tovább fogom fejleszteni.

 

 

 

 

Reklámok

..s ami mögötte van

Napok óra nézegetem ezt a Zorán plakátot. Jubileumi, tizedik nagy koncertre invitál, de enélkül is  minden tiszteletem a mesteré, szeretem a nazálisát.

De mit akar üzenni ez a plakát?

Ki az a nő a háttérben? Afelesége? Őt is nagyon bírom, azon színésznők egyike, aki őszintének és hitelesnek tűnik civilben is. Színészeknek ez nem mindig szokott menni.  De nem is ez a lényeg… A lényeg, hogy nem találom a produkció értelmét…  A marketinges csapat mit gondolt akkor, amikor ez lett a koncepció? Miért gondolták, hogy a nyakába kell varrni egy nőt..? Arctalanul…  Na, de szorongatja a kezét… akkor biztosan ismeri… de mi a rossebért bújt el..  engem ez gyötör!!! És a cím? Körtánc. Ez meg itt feleségcipelés.. láttam valamelyik csatornán, a skandinávoknál klassz versenyek vannak… a titok amúgy a kicsi, sovány asszony… mondjuk én ezt buktam…  de akkor se értem ezt a plakátot..

Valaki mondja meg, hogy mért, mért mért…

A kép forrása:

akosiroda.hu

Linzerből van a kerítés

A linzertészta igazi jolly joker.

5 perc alatt ösze lehet dobni, igaz érdemes hűteni egy órát, de olyan sokoldalúan kihasználható, hogy az elfoglalt süteményfüggő legjobb barátja. A hajdani darálós süti is ebből készült, de jó alapja a sós lepényeknek, quiche-eknek is. Az ischler ugye klasszikus, de lehet más formákat is kivágni, dekorálni.  Meg lehet tölteni, mákkal, dióval, túróval, szóval tényleg jól kihasználható alapanyag.

A mágikus képlet:

1x cukor + 2x vaj + 3 x liszt,

1 tojás,

pici só,

reszelt citromhéj, ha szereted.

Aki matekból gyönge, annak lefordítom: 10 dkg cukor, 20 dkg vaj 30 dkg liszt. Ez egy kisebb adag, ezt lehet felfelé szorozni, tepsimérettől függően. Ezt egyébként omlós alaptésztának is hívják.

Elkészítés:

A hideg vajat 1×1 cm-es kockákra vágjuk, ráöntjük a lisztet, és alaposan elmorzsáljuk, eldolgozzuk. Ha ez megvan, akkor mehet bele a cukor és a tojás, gyors mozdulatokkal elkeverjük,  szép, homogén cipót formázunk, és folpackba csomagolva visszatesszük a hűtőbe.

A képen látható torta elkészítése:

Két részre osztottam a tésztát, deszkán két kör alakú lapot nyújtottam.  Kicsit lecsíptem belőle a díszítéshez.. mert az szeretem a legjobban. Az egyik lapot beletettem a kivajazott formába. úgy hogy oldalfala is legyen majdan a sütinek.  Megszurkáltam villával a tésztát, szokás elősütni, én ezt nem tettem. Darált diót, mandulát és reszelt almát ( 3 db, levét jól kifacsartam, szinte szárazra)  szórtam a lapra, majd rátettem a tetejét is. A reszelt alma alá amúgy érdemes zsemlemorzsát szórni, hogy ne puhítsa túl a tésztát. Szaggattam a maradékból kis virágokat, mert az cuki. A tetejét meg lehet kenni tojással. 180 fokon sütöttem olyan bő fél órát, figyelni kell, amikor szép a színe, már kész. Átsült teljesen, az almától folyamatosan puhult a tészta.

                                                              

Intellektuális-feminista-fenomenális barátnőimnek

 

Mert megérdemled!

Ez a legnagyobb üzenet a nőknek, azt hiszem. Nem a cég termékei miatt, mert teljesen mindegy, mint kensz magadra, ha belül már rég tönkrementél. Az kívül is látszani fog. Azért tartom fontos üzenetnek, mert ha elhinnék a nők, akkor felülírhatnák saját szupernő-szuperanya-biorobot-főnökkapcája kódjukat, és elhinnék, nem kell úgy élni, hogy mindig utolsók vagyunk a sorban, két szatyorral a kezünkben.

A belénk  – illetve mondjuk úgy, hogy a nők többségébe – kódolt önfeladás, az igények elsorvasztása, az állandó alkalmazkodás a teljes kiégéshez vezet, mert ép lélekkel nem is lehet bírni ezt a fajta terhelést.

Évek óta azzal nyomulok, hogy minden nőnek – még az intellektuális-feminista-fenomenálisoknak is kell valami elfoglaltság, ami szelepként leereszti a feszültséget, és tölti is az aksit. Kell valami kreatív, amiben nincs feltétlenül teljesítmény kényszer, amiben pihenni lehet, nem megszakadni, amikor áramolnak a kreatív energiák, ami doppingol. Igen, ez a jó szó, ez a kulcs. A kreatív hobbi, legyen az bármi, beleértve a hobbisütést-főzést, amikor kedvedre főzöl – nem mások kedvére paprikáskrumplit… beleértve a kertészkedést, de a Mona Lisa gobelin kivarrását, az Eiffel torony összedobását gyufából, szóval, tudjátok, mire gondolok… mind töltenek, doppingolnak, mert az alkotás örömöt és elégedettséget szabadít fel. Nekem ez a fotózás és a főzés, és most már a blog is. Meg a lakás állandó átrendezése, de erre szerencsére már végképp nincs időm.

Mert megérdemeljük!! Jól véssük az eszünkbe!! Mert az a egy-két óra nekem is, neked is jár!! Nem kell állandóan agyalni. Nők vagyunk, teremtők, kreatívak, és ezt meg kell élni. Főként azért, ezt az energiát vissza lehet fordítani a mindennapokba, a mókuskerék pörgetésébe. Könnyebben is fog menni, hidd el. Na futok is, tekerem tovább…

Madeira torta by Nigella

Nigella Lawson, természetesen. Imádom, mert természetes, mert imád enni, és nem veti meg a modern élelmiszer-ipari vívmányokat, használ félkész, zacskós, konzerv cuccokat is. Mert az idő drága. Főleg, ha az ember marha gazdag.

Ezt a citromos süteményt nagyon szeretem, mert elronthatatlan, nem túl macerás, viszont elképesztően finom. Érdekes, ahogy a korral változik az ember ízlése, régebben ki nem állhattam a citromos dolgokat. A megadott mennyiségeken nem kell meglepődni, a cukrászat nem tűr sok improvizációt, mert abból nem sül ki semmi jó. Szó szerint

Hozzávalók, nem ipari mennyiség, vigyázat!

  • 240g lágy vaj
  • 200 g kristálycukor, meg egy kevés a tetejére
  • 1 citrom leve és héja
  • 3 nagy tojás
  • 210 g sütőporos liszt ( fél cs. sütőpor)
  • 90 g liszt
  • egy 23x13x7 cm gyümölcskenyér forma, kivajazva, sütőpapírral kibélelve

A sütőt 170 fokra kell kell előmelegíteni. A vajat a cukorral és a citromhéjjal kikeverem, kézi habverővel, majd egyenként hozzáadom a tojásokat, egy-egy ek. liszt kíséretében. Ha ez megvan, a többi lisztet is óvatosan hozzákeverem, majd beleöntöm a citromlevet. Ennyi a munka vele, mehet a formába, a tetejére szórjunk 2 ek. cukrot. Kb. 1 óráig kell sütni, 50 perc után tűpróbával szoktam nézegetni, hogy is áll, de egy óra alatt biztosan megsül minden sütőben.

Most olvastam: Az érintés hatalma

Nyitrai Erika  phD: Érintés hatalma című könyvét nemcsak azért olvastam el, mert Erikát személyesen is ismerem, és kiváló előadásokat hallottam tőle. Hanem azért is, mert a kisfiam abban a korban van, amit a korai kötődés időszakának neveznek. És azért, mert magam is gondolok valamit erről az egészről, egészen mást, mint a szülés előtt, és valószínűleg mást, mint amit a nagy többség. Nekem is voltak elképzeléseim arról, hogyan kell egy csecsemőt zökkenőmentesen beilleszteni életünkbe,  főleg amikor elolvastam a Suttogó című – utólag értékelve –  baromságot. Hajlamos voltam azt hinni, hogy tényleg önállóságra kell nevelni egy kisbabát. Mert sokan gondolják azt, hogy egy csecsemőnek önállóan kell létezni, aludni, játszani, ne zavarja meg túlzottan a szülők életét, mert esetleg lemaradnak a Való világ aktuális adásáról. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok hordozós anyuka, szabadítsuk ki Geréb Ágnest anyuka, ebben az útban sem hiszek. De kiver a veríték az éjszakai alvás tréningezéstől, amikor magára hagyják az ordító csecsemőt, hogy tanulja meg..  mit is? Azt, hogy nincs remény? Ennél embertelenebb kínzás nincsen, szerintem. 

 Azzal tudok egyetérteni, amit Ranschburg tanár úr is mondott, az első év szolgálat. Jobb ezt elfogadni, belemerülni az anyaságba, megtalálni benne az örömöt mindennap, mert így lehet átvészelni a nehezebb időszakokat is. Meggyőződésem, hogy ha kellő alázattal elfogadjuk az anyai szerepet, a korai időszak teljes embert kívánó feladatait, és ehhez szeretettel, pozitívan és hitelesen állunk hozzá, akkor ezt a gyermek viszonozza, értékeli azzal, hogy nyugodt, békés, kiegyensúlyozott. Azzal, hogy hagy élni is egy kicsit… 

Nyitrai Erika könyve csak megerősített mindebben, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat messze nem csak a testi szükségletek kielégítéséről szól. “A kötődés célja az, hogy az utódnak a világ felfedezéséhez biztos hátteret nyújtson, az éretlen utódot a biztonságot nyújtó szülő közelében tartsa. …

“Kutatók megállapították, hogy a biztonságosan kötődő gyermek  12 hónapos korában az anya jelenlétében bátran elindul játszani, felfedezi az új környezete. Amikor az anya kimegy a szobából, a nyugtalanság jeleit mutatja. Nem talál vigaszt sem a játékokban, sem az idegen társaságban. Nem tolerálja az egyedüllétet, és hangot ad kétségbeesésének. Amikor az anya visszatár a szobába, örömmel üdvözli és megnyugszik. “

“Az elkerülő kötődésű gyermek látszólag nem reagál anyja távozására, és az újonnan érkező idegen személyre sem. Mikor az anya visszatér, nem veszi fel vele a kapcsolatot, nem is néz rá, mintha semmi sem történt volna. Nem közvetít érzelmeit, de ez csak a látszat. Ezeknél a gyerekeknél ugyanolyan élettani változások mutatkoznak – fokozott szívverés stb – mint azoknál, akik nyíltan ki tudják fejezni zaklatottságukat. Továbbá azt találták, hogyha mégis sírnak, az idegen ugyanolyan hatékonyan meg tudja nyugtatni őket mint az anya. “

Azt hiszem, nagyon izgalmas a téma, olyan kérdéseket tárgyal, hogy honnan tudja az újszülött, kihez kell kötődnie, a szoptatás, mint érintés, a hordozás, a korai érintésélmények és a testi növekedés és így tovább. Nem árt tudni, hogy az első évnek az egész életre kiható következményei és tanulságai vannak. 
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, mert nagyszerű, olvasmányos stílusban íródott, és olyan tudást nyújt, ami elengedhetetlen minden várandósnak, gyereket tervezőnek, de minden szülőnek is. Kiadja a Kulcslyuk Kiadó. 

Mákos guba plusz

Mákos gubát valószínűleg mindenki tud készíteni, nem nagy ügy. Csakhogy van egy apró trükk, ami egészen más polcra helyezte nálam a gubát. Egyik imádott barátnőm (Csókollak Bea!!) mondta, hogy a megáztatott kiflit egy nagy serpenyőben vajon meg szokta kicsit pirítani. Én erre addig nem gondoltam, és ez óriási hiba volt. Mert a kiflire olvadó vaj hihetetlenül gazdagítja a guba ízét, és nem mellékesen felmelegítve is egész frissnek tűnik. Jó, nyilván macerásabb, mert pont kétszer annyi ideig tart, de most már mindig így csinálom.

A vaníliakrémmel úgy vagyok, mint mentorom, Nigella Lawson, ha valami készen kapható és jó, akkor azt használjuk, mert az időnk nem végtelen. Konkréten hidegen készíthető krémport szoktam használni. Mennyiségekről ez esetben nehéz beszélni, én egy felnőttre 3 kiflit szoktam számolni, ez –  mondjuk  – két evés. A mákot sosem sajnálom, egy zacskót rá szoktam tenni a kész máktöltelékből, ha frissen darálom, akkor fél zacskónyit szoktam ledarálni. A cukor az szubjektív, én óvatosan adagolom. A langyos tejbe vaníliát teszek, viszont ügyelek arra, hogy ne ázzon szét a kifli, épp csak belemártom, mondhatni egyesével, hát macerás, ja. Vajból 10 dkg simán elfogy. Lehet pitykézni citromhéjjal, mazsolával,ha van itthon, teszek bele.

Sorrend: kifli feldarabolása, tej elkészítése, a kifli megforgatása a tejben, a kifli megforgatása a forró vajban, rá a mák, letakarni, hogy ne száradjon meg. Majd a vanília szósz elkészítése. Én sűrűre szoktam készíteni, hogy ez se áztassa el a gubát.

 

 

 

 

Előző korábbi bejegyzések