Sajtos húsgolyók cukkinivel

A lényeg nyilvánvalóan a húsgolyó, a grillezett cukkini pont az, ami. Lehet azért változatosan fűszerezni, vagy egy kis fokhagymás olajjal meglocsolni, ugye.  Mindig tartok itthon a fagyasztóban darált húst, mert gyorsan lehet vele tésztát, vagy fasírozottat, vagy húsgolyókat ilyen-olyan mártással készíteni, mi több, levesbe is szoktam tenni. Ez a golyó füstölt sajttal készült, kenyérféle nincsen benne, csak egy kevés rizs, szerintem így sokkal jobb. Egész könnyű kaja, de zabagépeknek adjál krumplit vagy tésztát, mondjuk tejszínes fokhagymás szósszal.

Hozzávalók:

  • 0,5 kg darált sertéshús, nem baj, ha nem túl sovány
  • 1 tojás
  • 1 gerezd fokhagyma préselve
  • petrezselyem, ki mennyire szereti
  • 1-2 kanál zsíros tejszín
  • só, bors, ízlés szerint
  • füstölt sajt kockára vágva

Elkészítés:

Azért érdemesebb zsírosabb húsból készíteni, mert akkor nem lesz száraz, bár a zsír nagy része kisül belőle. A húst jól összegyúrom a többi hozzávalóval, és a golyókba beleszuszakolok egy kis kocka sajtot. Kiolajozott tepsiben, a sütőben sütöm, 200 fokon, olyan negyed órát fólia alatt, aztán leveszem róla. Lehet ropogósabbra is sütni, ha valaki úgy szereti. Amikor sültnek tűnik, érdemes megkóstolni, annyira változó minőségűek a húsok, hogy nem érdemes az órára hagyatkozni. A hosszában feldarabolt cukkinit bordás serpenyőben – ecsettel kikenve, szóval minimál olajon- megsütöm.

Reklámok

Fahéjas szilvaleves

A leves egy kissé talán fellengzős elnevezés, mert nyers ételről van szó. Mielőtt valami ” idióta fűevők”, vagy hasonló megjegyzést tennénk a nyers étel irányzatra, akadjunk fenn egy pillanatra a tényen: követői esetenként wimbledoni bajnokok is lesznek. Hoppááá! Serena Williams fél éve tengődik nyers étel koszton, és érdekes módon nem zuhant össze, sőt Djokovic is paleo étrenden él a hírek szerint..  lehet, hogy érdemes kipróbálni??

Szép szilvát kaptam tegnap, spanyol a lelkem, Santa Rosa névre keresztelték, és joggal! Belül egészen hihetetlenül szép, rózsaszín, lédús húsa van, ugyan nem a legédesebb fajta, persze lehet, hogy nem egészen érett még, ennek momentán nem tudok utánajárni.  A héja kifejezetten kesernyés, de mégis a kettő együtt, plusz a látvány…  háááát.. szóval szerintem úgy jó, ahogy van. Próbáltam valami lírázást belevinni a szilva leírásába, egy Stahl vagy Nigella-féle elélvezős hasonlatot találni, de ez nekem nem megy.  Viszont a recept pofonegyszerű: kókusztej, nyírfacukor, fahéj, na meg persze a szilva. Dobtam bele  áfonyát is, mert hogy néz ki a leves betét nélkül? Sültek elé – hirtelen egy nagyobbacska libacomb jelent meg lelki szemeim előtt –  pompázatos választás.

Hozzávalók 4 személyre:

  • Személyenként 3-4 db szilva
  • 4 dl kókusztej
  • 2-3 ek nyírfacukor, ízlés szerint
  • fahéj ízlés szerint

Elkészítés: 

A szilvát meghámoztam, majd összeturmixoltam mindent.

Citromos tejszínes csirke

Balatoni étel. Úgy értem, hogy a vidéki házban ( örök hála drága apámnak) készítettem, ami mondjuk az otthoni konyhámhoz képest turista osztály. Puritán a felszerelés, nem szoktuk lehozni az elektromos borsőrlőt és hasonló kényes holmikat. Merthogy nincsenek is, hehe. De itt tényleg csak alapfelszerelést tartok, otthon szoktam megfőzni, itt csak melegítek, vagy egyszerű, gyors ételeket készítek. A strandon ritkán eszünk, max lángost, a többi étel nem éri meg az árát. A múlt héten megreckíroztam egy gyrost, a hús vegetával volt meggyógyítva. Nem vagyok Michelin csillagos gasztrobuzi, de ezt azért ne…  Akkor inkább elmegyünk egy relatíve jobb helyre, de legkifizetődőbb és legjobb, ha én főzök. Nekem persze nem mindig a legjobb, de a költségeket mégiscsak a kereteken belül kell tartani. Viszont hajlamos vagyok erről a puritánságról elfelejtkezni, aztán amikor már készül az étel, akkor jövök rá, hogy jaaaaaaaaaa, nincs éppen habverő vagy reszelő, nincs az a fűszer, vagy krumpli. Ez maximálisan az én hibám, nem vagyok egy rendszerezett elme, erre külső erőforrást használok, speciel a férjemet, ő képes minden ilyesmire rákérdezni. Ami állatira bosszantó, de sajnos praktikus, mert így nem marad otthon soha semmi, a sérült egómat meg begyógyítja az idő.

Szóval a citromos csirke is némileg a hiánygazdálkodás műve. De csak azért, mert anyukámtól hoztam el a bepácolt húst, az én fejemben más menü volt alapvetően. Elkezdtem sütni  a pácolt csirkét, akkor jöttem rá, hogy nincs a házban savanyúság, se salátának való. A negyven fokban nem volt kedvem boltba menni, a faluban már nincs is nyitva ilyenkor. ÉS milyen a Jóisten, lám, lám, rávezeti pillantásomat az asztalon heverő egyetlen darab citromra. Óóóóóó – mondtam – akkor facsarok egy kis citromlevet, picit savanykás lesz, máris nem hiányzik annyira a savanyúság. Bizony így történt szóról szóra.

Hozzávalók

  • Személyenként 1-2 csirkecomb,
  • 2 dl főzőtejszín,
  • 3 gerezd fokhagyma,
  • só,bors, esetleg csirkefűszer,
  • citrom,
  • köretnek apró burgonya,

Elkészítés:

Előző nap bepácoltam a combokat, méghozzá nagyon egyszerűen: bekentem olajjal,  besóztam,beszórtam valami rettenetes bolti fűszersóval, rákarikáztam a fokhagymát, és meglocsoltam a tejszínnel. Ezt hoztam el anyutól másnap, szóval egy éjszakát pácolódott. Tettem a serpenyőbe kevés olajat, felforrósítottam. Az apró krumplikat megmostam, felnégyeltem őket, mint Koppányt. Hirtelen, magas hőmérsékleten kezdtem sütni, majd lefedtem, és ezt váltogattam, amíg kész nem lett. Nem tudom, van-e ilyen technológia, de mivel jó lett, azt mondom, van. A sütés vége felé egy fél citrom levét ráfacsartam, a másik felét egészen a sütés végén belekockáztam. A sütési idő olyan 20 perc lehetett, amint puha, beleszalad a villa, akkor van készen.  Egy nagy tál friss saláta, vagy éppenséggel görög saláta emelt volna azért a vacsora színvonalát.