Bizon alig van oly inyencz ki észre vegye a hibát

“Nagyobb  csapás  nem  igen  érhet  egy  házi  asszonyt  mint  az,  ha  valami  étele  elromlik  –  hát  ha  még megkozmásodik!” – irja 1892-ben nagyszerű szakácskönyvében Zilahy Ágnes.  ÉS hogy miként lehet megmenteni drága ételünket , ha ne adj isten leragadtunk kedvenc sorozatunknál, vagy a gyermek ordított hosszasabban a szokásosnál, vagy elkalkuláltuk a pásztoróra idejét, s megesett a fent említett csúfság.

“Semmi  hüvelyes  vetemény  félét, borsót, paszulyt, lencsét, kását, zöldséggel párolt husokat, tejbefőtt tésztákat  és  kásákat  –  sohasem  szabad  nyilt  láng  tüzre  tenni;  ha  ilyesmit  főzünk,  a  tüzhely  karikáit sohase  szedjük  fel.  De  a  főzelék  féléket  lehet  lángtüznél  forralni,  h a    r o s s z    f ő v ő k   –  vagy nagyon sietős az elkészitésük, hanem akkor mindig bő viz legyen rajtok és folytonosan kavargassuk, mert ha magára hagyjuk, az okvetetlenül odasül. De ha egyszer rántással elkészitettük az ételt, többé semmi esetre tüzös vasra (platten) vagy lángtüzre ne tegyük, mert hiába kavarjuk, hiába ügyelünk reá, egy fél percz alatt is odaéghet.

Tehát ha mégis megesik a szerencsétlenség és kozmás lesz az ételünk,abban a perczben, a melybe észre vesszük, esetleg megértük a füstös szagát, rögtön vegyük le a tüzről a fazekat és egy kézügybe lévő nagy tiszta tálba boritsuk ki annak egész tartalmát. A mi az ételből az edény oldalaira beleragadt, azt nem szabad kaparni.

Miután  kiboritottuk  belőle  az  ételt  a  fazekat  vagy  lábast,  a  mely  kozmás  lett,  éles  bádog  kanállal, szóval ilyes konyha eszközzel tisztitsuk le jól s egész tisztára mossuk ki. A megkozmásodott étel pedig az alatt hadd párologjon és hűljön ki, mert ugy meglehetősen elillan a füstös kozmás szaga. Mikor a fazék tiszta lett, ujra bele önthetjük az ételt és gyönge meleg helyre tegyük tálalásig. Ha savanyu lesz az étel, a mely megfüstölődött, sokkal könnyebben helyre lehet hozni, mert azt egy kis babérlevéllel, borssal, és eczettel füszerezhetjük és akkor bizon alig van oly inyencz ki észre vegye a hibát.

Természetesen okvetlenül szükséges nem ugyan abba az összeégett fazékba visszatenni az ételt, ha van kéznél más; erre alkalmas edény.

A   t e j e s   é t e l e k e t   n e m   l e h e t   h e l y r e   h o z n i .  A pecsenyék  között  megkozmásodott  zöldséget  el  kell  dobni  és  uj  zsirt,  uj  zöldséget  és  uj  levet  kell (kevés zsirral) a megmosott pecsenyére önteni s ha a pecsenye külső része éppen feketére égett volna, azt  a  kis  darabkát  lehetőleg  vékonyra  le  kell  róla  szedni,  azután  ujra  tegyük  fel  egyenlő  tüzre  hogy össze páraljon. Természetesen azt a finom, illatos tökéletes izét az igy reperált étel sohase kapja vissza többé, de legalább mégis élvezhetővé válhatik ily gondos kezelés mellett.”

Én imádom Zilahy Ágnest, és kész.

Reklámok

Most olvastam: Az érintés hatalma

Nyitrai Erika  phD: Érintés hatalma című könyvét nemcsak azért olvastam el, mert Erikát személyesen is ismerem, és kiváló előadásokat hallottam tőle. Hanem azért is, mert a kisfiam abban a korban van, amit a korai kötődés időszakának neveznek. És azért, mert magam is gondolok valamit erről az egészről, egészen mást, mint a szülés előtt, és valószínűleg mást, mint amit a nagy többség. Nekem is voltak elképzeléseim arról, hogyan kell egy csecsemőt zökkenőmentesen beilleszteni életünkbe,  főleg amikor elolvastam a Suttogó című – utólag értékelve –  baromságot. Hajlamos voltam azt hinni, hogy tényleg önállóságra kell nevelni egy kisbabát. Mert sokan gondolják azt, hogy egy csecsemőnek önállóan kell létezni, aludni, játszani, ne zavarja meg túlzottan a szülők életét, mert esetleg lemaradnak a Való világ aktuális adásáról. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok hordozós anyuka, szabadítsuk ki Geréb Ágnest anyuka, ebben az útban sem hiszek. De kiver a veríték az éjszakai alvás tréningezéstől, amikor magára hagyják az ordító csecsemőt, hogy tanulja meg..  mit is? Azt, hogy nincs remény? Ennél embertelenebb kínzás nincsen, szerintem. 

 Azzal tudok egyetérteni, amit Ranschburg tanár úr is mondott, az első év szolgálat. Jobb ezt elfogadni, belemerülni az anyaságba, megtalálni benne az örömöt mindennap, mert így lehet átvészelni a nehezebb időszakokat is. Meggyőződésem, hogy ha kellő alázattal elfogadjuk az anyai szerepet, a korai időszak teljes embert kívánó feladatait, és ehhez szeretettel, pozitívan és hitelesen állunk hozzá, akkor ezt a gyermek viszonozza, értékeli azzal, hogy nyugodt, békés, kiegyensúlyozott. Azzal, hogy hagy élni is egy kicsit… 

Nyitrai Erika könyve csak megerősített mindebben, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat messze nem csak a testi szükségletek kielégítéséről szól. “A kötődés célja az, hogy az utódnak a világ felfedezéséhez biztos hátteret nyújtson, az éretlen utódot a biztonságot nyújtó szülő közelében tartsa. …

“Kutatók megállapították, hogy a biztonságosan kötődő gyermek  12 hónapos korában az anya jelenlétében bátran elindul játszani, felfedezi az új környezete. Amikor az anya kimegy a szobából, a nyugtalanság jeleit mutatja. Nem talál vigaszt sem a játékokban, sem az idegen társaságban. Nem tolerálja az egyedüllétet, és hangot ad kétségbeesésének. Amikor az anya visszatár a szobába, örömmel üdvözli és megnyugszik. “

“Az elkerülő kötődésű gyermek látszólag nem reagál anyja távozására, és az újonnan érkező idegen személyre sem. Mikor az anya visszatér, nem veszi fel vele a kapcsolatot, nem is néz rá, mintha semmi sem történt volna. Nem közvetít érzelmeit, de ez csak a látszat. Ezeknél a gyerekeknél ugyanolyan élettani változások mutatkoznak – fokozott szívverés stb – mint azoknál, akik nyíltan ki tudják fejezni zaklatottságukat. Továbbá azt találták, hogyha mégis sírnak, az idegen ugyanolyan hatékonyan meg tudja nyugtatni őket mint az anya. “

Azt hiszem, nagyon izgalmas a téma, olyan kérdéseket tárgyal, hogy honnan tudja az újszülött, kihez kell kötődnie, a szoptatás, mint érintés, a hordozás, a korai érintésélmények és a testi növekedés és így tovább. Nem árt tudni, hogy az első évnek az egész életre kiható következményei és tanulságai vannak. 
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, mert nagyszerű, olvasmányos stílusban íródott, és olyan tudást nyújt, ami elengedhetetlen minden várandósnak, gyereket tervezőnek, de minden szülőnek is. Kiadja a Kulcslyuk Kiadó.