Marcipános muffinok

Tündértorták, ahogy Nigella mondja, 12 év alatt meg is indítja a lelket ez az elnevezés, szó se róla. Anyukám szülinapjára készültek ezek a muffinok. Annyi klassz cupcake-et – az amerikaiak és az ázsiaiak is cupcake-nek hívják, és nem muffinnak – láttam a neten, hogy erős vágy ébredt bennem, hogy a cukisüti készítés ösvényére lépjek, a jóízlésen innen és túl. Persze senkit sem másolva, saját kútfőből, csak azért is. Szóval a süti az a kedvenc Nigella tündértorta receptem, a tetejére marcipánból szaggattam, vágtam, gyúrtam formáztam a dekorációt. A rózsákat is én készítettem, és meg is vagyok magammal elégedve. Igazán szórakoztató ezeket a minitortákat gyártani, olyan verziót is van, amikor vastag krémréteg kerül a marcipán alá, azt is kipróbáltam. Bár időm nem sok van, tervem annál több, húsvétra még fogok egy-két verziót csinálni, az egészen biztos.

Hozzávalók 12 darabhoz:

  • 125 g lágy vaj
  • 125 g xilit vagy cukor
  • 2 nagy tojás
  • 125 g liszt
  • fél csomag sütőpor
  • 1 tk. vanília
  • pici reszelt citromhéj, ha valaki szereti
  • 2-3 ek tej

Tetejére:

formázható marcipánrudak, kinek melyik szín tetszik

Elkészítés:

A sütőt 200 fokra előmelegítem.  Turmixgépbe teszem a hozzávalókat a tej nélkül, és összekeverem. A legvégén adom hozzá a tejet. Ha kézzel keverjük össze, akkor először a vaj a cukorral, majd a tojás, végül a liszt illetve a tej. Beteszem a papírkapszlikat a formába (kisebbeket használjunk, ne a legnagyobbakat), mehet a sütőbe olyan 15-20 percre. Ha kész, kiveszem a formából, és a rácson hagyom kihűlni. Ha nagyon domború a teteje, levágom,  mert egyenesen lehet szépen díszíteni.

A marcipánt a tenyeremben addig gyurmázom, amíg jól formálható nem lesz, Sütőpapíron nyújtom ki, így nem ragad le, pogácsaszaggatóval, meg sütemény kiszúrókkal vágom ki a formákat. A kisebb, felső mintákat oda kell ragasztani, mert leesnének, ugye. Ragasztáshoz a készen kapható, nagy fehér tubusos cukormáz írót érdemes használni, de ki lehet keverni tojásfehérjét is rengeteg cukorral, csak felesleges, mert pár csepp kell. A nagy kerek lapokat én csak ráhelyeztem a sütire, az már nem mozdul el, ha jó a méret.

Gumicukros muffin gyerekbulira

Igen, igen, önként jelentkezem az ízlésrendőrségen, én voltam!! Tényleg kék sütit is csináltam… mentség nincs. A gyerekek, akiknek szántam, imádták, mondjuk emiatt nem is aggódtam. Nigellától származik a recept, az alapmuffin remek, nagyon egyszerű és finom, a design természetesen szabadon választott, tehát jó ízléssel is lehet dekorálni… akár..  de egy szülinapi bulit vagy iskolai hozzatok be egy tányér süteményt akciót le lehet vele tarolni. Bevisszük, letesszük, a gyerekek sikoltozva rárongyolnak, és már jöhet is az önelégült mosoly. Na, de addig el is kell jutni, méghozzá így:

Hozzávalók 12 darabhoz:

  • 125 g lágy vaj
  • 125 g cukor
  • 2 nagy tojás
  • 125 g liszt
  • fél csomag sütőpor
  • 2-3 ek tej

Cukormázhoz:

  • készen kapható fehér és rózsaszín máz (össze 0,5 kg) kék, narancs, zöld  ételfesték, yesss.
  • tarka gumicukrok, kimérve kaphatók

Elkészítés:

A sütőt 200 fokra előmelegítem.  Turmixgépbe teszem a hozzávalókat a tej nélkül, és keverjük össze. A legvégén adom hozzá a tejet. Ha kézzel keverjük össze, akkor először a vaj a cukorral, majd a tojás, végül a liszt illetve a tej. Beteszem a papírkapszlikat a formába (kisebbeket használjunk, ne a legnagyobbakat), mehet a sütőbe olyan 15-20 percre. Ha kész, kiveszem a formából, és a rácson hagyom kihűlni. A domború tetejét levágom, és megeszem.

A cukormázat előírás szerint elkészítem, külön tálkába megszínezem, óvatosan, mert a pasztell színek még csak-csak elmennek, de a hupikék már túlzás.. bár a gyerekek imádnák.  Ráöntöm, ahogy sikerül, a gumicukorkákkal felteszem az i-re a pontot.. és nézegetem, mert olyan széééééééép…

Unod a fűrészpor ízű muffinokat? Ez nem az!

Nem vagyok egy nagy muffin rajongó, mert a legtöbb  száraz, fullasztó vacak, kezdők meg gyerekek szívesen próbálkoznak vele, azután el is megy a kedvük, mert nem lesz jó.  Csinos kis kapszlikat lehet úton-útfélen kapni, abban hiba nincs, vettem is egy rakással… úgyhogy kellett keresnem egy jó receptet, mint gombhoz a kabátot, hát ja.  Nigella süteményes könyvét lapozgattam tavaly karácsonykor, amikor rátaláltam erre a receptre, és a szimatom nem csalt. Igazi szaftos, a látszat és a hozzávalók ellenére könnyed, de elképesztően gazdag ízű sütemény, kedvenc háziasszonyom csokoládés-meggyes minitortáknak nevezi. Ünnepi asztalra is mehet,  mindenki könnyezni fog. A titok a lekvárban van.

Hozzávalók a muffinhoz:

  • 125 g szoba-hőmérsékletű vaj
  • 100 g étcsoki darabokra tördelve
  • 300 g meggylekvár
  • 150 g kristálycukor,  ezt lehet felére csökkenteni
  • egy csipet só
  • 2 nagy tojás felverve
  • 150 g liszt
  • fél csomag sütőpor, a lisztbe keverve

A mázhoz:

  • 100 g étcsoki
  • 1 dl zsíros tejszín
  • 12 db meggy, vagy koktélcseresznye

Elkészítés:

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A vajat megolvasztom egy lábosban, kis tűzön, óvatosan, ne égjen meg. Amikor megolvadt, beleteszem a csokit, épp hogy meglágyuljon, aztán leveszem a tűzről, és elkeverem. Ha ez megvan, beleöntöm a lekvárt, a sót és a felvert tojásokat. Szépen elkeverem, végül beleöntöm a lisztet is, eldolgozom, de nem kell agyon kevergetni. Beleteszem a papírkákba, és 25 percig sütöm. Hagyom a formában kihűlni. Addig elkészítem a mázat. A tejszín egy lábasban tűzre teszem, beletördelem a csokit. Felforralom, amint bugyogni kezd, leveszem, és géppel felverem, amíg jó sűrű krém lesz belőle. Megkenem a muffinok tetejét, és teszek rá meggyet. Ha van. A fotózáskor nem volt.