Fahéjas szilvaleves

A leves egy kissé talán fellengzős elnevezés, mert nyers ételről van szó. Mielőtt valami ” idióta fűevők”, vagy hasonló megjegyzést tennénk a nyers étel irányzatra, akadjunk fenn egy pillanatra a tényen: követői esetenként wimbledoni bajnokok is lesznek. Hoppááá! Serena Williams fél éve tengődik nyers étel koszton, és érdekes módon nem zuhant össze, sőt Djokovic is paleo étrenden él a hírek szerint..  lehet, hogy érdemes kipróbálni??

Szép szilvát kaptam tegnap, spanyol a lelkem, Santa Rosa névre keresztelték, és joggal! Belül egészen hihetetlenül szép, rózsaszín, lédús húsa van, ugyan nem a legédesebb fajta, persze lehet, hogy nem egészen érett még, ennek momentán nem tudok utánajárni.  A héja kifejezetten kesernyés, de mégis a kettő együtt, plusz a látvány…  háááát.. szóval szerintem úgy jó, ahogy van. Próbáltam valami lírázást belevinni a szilva leírásába, egy Stahl vagy Nigella-féle elélvezős hasonlatot találni, de ez nekem nem megy.  Viszont a recept pofonegyszerű: kókusztej, nyírfacukor, fahéj, na meg persze a szilva. Dobtam bele  áfonyát is, mert hogy néz ki a leves betét nélkül? Sültek elé – hirtelen egy nagyobbacska libacomb jelent meg lelki szemeim előtt –  pompázatos választás.

Hozzávalók 4 személyre:

  • Személyenként 3-4 db szilva
  • 4 dl kókusztej
  • 2-3 ek nyírfacukor, ízlés szerint
  • fahéj ízlés szerint

Elkészítés: 

A szilvát meghámoztam, majd összeturmixoltam mindent.

Reklámok