Pulykamell aszalt szilvával és sütőtökkel

 

Hús töltve, de mégsem rántva, kevés olajjal, de mégis szaftosan. Távirati stílusban ennyi. Látványos étel, szó se róla, kíván némi gyakorlatot és önbizalmat. Legyen B-terved is, ha belevágsz. Merthogy egy nagy, egész pulykamellből kell elkészíteni, azt kell leteríteni. Mármint holtában, a deszkára. Olyan pulykamellet szoktam választani, amelyik egy tömbnek tűnik, nem lógnak cafatok rajta. Ha mégsem sikerül a kívánt forma kialakítása, lesz belőle ragu, tehát legyen otthon egy kis gomba is, hehe.

Hozzávalók:

  • Kb. 1 kg-os pulykamell
  • 1 tasak szeletelt edami sajt
  • 1 zacskó aszalt szilva
  • sütőtök
  • Present tejszín
  • só, bors

Elkészítés:

Leteszem a deszkára a húst, és addig forgatom, nézegetem, amíg rá nem jövök, hol érdemes félbevágni. Megélezem a nagykést, félbevágom, kihajtom, mint egy könyvet. Ha egész vastag darabról van szó, akkor úgy is lehet vágni, hogy felülről nézve középen bevágod a kétharmadáig, tulajdonképpen mintha kettévágnád a húst, de neeeeem teszed. Veszel egy éles jobbos fordulatot, és tovább vágod vízszintesen, 2 centivel a széle  előtt megállsz, és kihajtod, mint a lapot. Ugyanígy a másik oldalon is. Nem olyan bonyolult, vizualizálj egy kicsit, esetleg egy szelet kenyérrel modellezzél.

Elméletileg van egy téglalap alakú húsod. Ezt klopfolóval, – Erdélyben potyoló, isteni szó  – megpotyolod, de vigyázz, ne szakadjon szét, nem kell hajszál vékonyra. Ha lyuk keletkezik, semmi pánik, ütögesd össze a hús, szépen össze lehet foltozni a hibákat. Ha ez is megvan, só, bors, és kend meg tejszínnel. Mehet rá a sajt, végül az aszalt szilva és a sütőtök kockák. Igyekszem szorosra feltekerni, megtűzöm hústűvel, és tepsibe teszem. Öntök alá egy minimális olajat, mellé tettem két krumplit is héjában, mert volt. Lefedem a tepsit és olyan 50 percig fedő alatt sül 200 fokon. Úgy 50 perc múlva megnézem, ha szépen belecsúszik a villa, azaz puha, akkor hagyom, hogy egy kicsit piruljon, de nem szabad szétszárítani. A tejszín és a gyümölcsök szaftossá, puhává teszik. Zöldséges rizstortát készítettem mellé ezúttal, lásd következő poszt.

Krumplicsolnak

Maradt néhány szem héjában főtt krumplim. Gyerekkoromban sokszor ettünk vacsorára, vajjal, házi sonkával,  esetleg savanyú káposztával vagy házi csalamádéval. Volt az Irén-féle csalamádé, Cugi nénémnek az uborkája volt követendő példa. Volt, hogy héjában sütötte meg anyu a sütőben, illetve létezett egy tepsis krumpli névre hallgató hard verzió, hurka kolbász, szalonna és krumpli egyben sütve. Tocsogott a krumpli a pirosas zsírban, a Bíró Sanyi pék kenyerével mártogattunk belőle. Szombatonként csak a kilincsre akasztotta a zacskót, benne a kenyérrel.

Hallgattuk a Kossuthon (tudod, most MR1) a híreket, esti krónikát, Szabó családot. Beszélgetni nem mindig lehetett, mert apu azonnal leintett bennünket, csitt!! Annyira elevenen él bennem, mintha tegnap lett volna…  pedig 25 év távlatáról van szó…

Gyors, de kiadós ebédre vágytam, ezért úgy döntöttem, megtöltöm a krumplikat kolbászkarikákkal, a kikapart krumplival, teszek rá sajtot, és beteszem a sütőbe. Nem nagy találmány, tudom, de príma ebéd lett belőle. Lehet variálni, sonka, gomba is mehet bele, elronthatatlan.