Mandulás kalácskák

A becézést a méret indokolja, nem gárgyultam bele a gyereknevelésbe, még. Ugyanis ezek olyan max. 20 cm méretű kalácsok, tehát kalácskák. Itt kell rögtön szót ejtenem Kalácska tanár úrról, aki földrajzot és történelmet tanított a gimiben, nem minden nyom nélkül, legalábbis esetemben. Kalácska tanár úr kellő iróniával kezelte a nevét, különösen azért is, mert Kemencéről származott, s a kettő együtt, lássuk be, több mint a véletlen furcsa játéka.. pedig igaz. No de vissza a konyhába. Szeretek kalácsot sütni, most meg különösen, hogy GZ nem különösebben érdeklődik a péktől való áruk iránt, ellenben a házi sütésű zsemlét, kalácsot, muffint megeszi, pedig nincs benne, rajta cukor, csak az a minimális az élesztő beindításához. De nyilván jobb. Nagyon finom ez a kalács, nem is nehéz elkészíteni, és másnap is puha, friss marad a tészta. Húsvétra mindig sütök kalácsot, szívből merem ajánlani ezt a receptet is, meg a többit, amivel készülök. Adagolom is őket, folyamatosan.

Hozzávalók 3-4 db kalácskához:

• 15 g élesztő
• 1 dl víz
• 1 kk cukor
• 4 dkg vaj
• 1 dl langyos tej
• 2 ek tejpor
• 1 kk só
• 1 kk méz
• 40 dkg liszt meg a gyúráshoz
• 1 tojássárga
• mandula vagy mák a tetejére

A jó kelt tészta titka, hogy minden hozzávaló legyen szobahőmérsékletű, a tojás is, a liszt is, hideg hozzávalókból nem lesz jó a tészta, így érdemes előre gondolkodni, és kivenni a hűtőből a hozzávalókat időben. Először az élesztőt szétmorzsolom a cukorral a langyos vízben, és letakarva negyed órát adok neki, hogy felfusson. A vajat felolvasztom a tejben, majd elkeverem benne  tejport, a sót és a mézet. A lisztet a tálba szitálom, majd beleöntöm a tejes keveréket és az élesztőt is, Fakanállal addig kavarom, amíg össze nem áll, majd lisztes kézzel gyúrni kezdem a deszkán. 10 percig dagasztom, szigorúan, bár baromi unalmas.Ha túl ragacsos, akkor egy kis lisztet adok hozzá. Lágy, de nem ragacsos tésztát kell készíteni.  Kerek cipót formázok belőle, és a langyos sütőben 45 percig kelesztem.

Kivajazok egy tepsit. A tésztát átgyúrom, és 3-4 egyforma részre osztom, ahogy sikerül, ezúttal három kalács lett belőle. Minden darabot három részre vágok, egy-egy rudat sodrok belőle, és összefonom.  A tepsire teszem a fonott kalácskákat, és még 30 percig kelesztem. Előmelegítem a sütőt 2000 fokra, tojássárgával elkevert vízzel megkenem a kalácsokat, megszórom mandulával vagy mákkal, ami éppen van, a gyereknek üresen persze, és olyan bő 20 perc alatt készre sütöm, figyelni kell, hogy ne süljön túl.

Nosztalgia mézes krémes

Régen egy rendes asszony vasárnapra sütött egy négy vagy hat laposat. Lagzira, vagy búcsúra meg legalább kétfélét, meg némi szárazat. Ma már ez elég rémisztőnek hangzik, a gyors muffinok sötét világa jöve el. Úgy alakult, hogy lett egy kis sütésre fordítható időm, gondoltam, kipróbálok valami idegtépőt. A látszat ellenére egyáltalán nem nehéz megsütni ezt a krémest, bár ahhoz kell egy kis gyakorlat, hogy szép téglalap formát nyújtsunk. Cukor is lenne benne dögivel, de most xilitet használtam, édes, nincs mellékíze, fele kalória, nem rontja a fogakat, cukorbetegek is ehetik, nézz csak utána. Azt majd’ elfelejtettem, hogy több napos a művelet, mert a tésztának pihennie kell, így előző este célszerű elkészíteni, és majd következő nap lesz vágható, amikor megpuhul. Logisztikai javaslat: ha vasárnapra akarsz sütit, akkor péntek este gyúrás, szombaton sütés, és vasárnap kóstolás. Anyámmal szórakozzak, tudom.

Hozzávalók:

• 4 ek. méz
• 15 dkg cukor – én xilitet (nyírfacukrot) használtam
• 50 dkg liszt
• 6 dkg margarin
• 1 kk. szódabikarbóna
• 2 tojás

A krémhez:

• 3 dl tej
• 4 ek. búzadara
• 30 dkg margarin
• 30 dkg porcukor – én 10 dkg xilitet használtam, majdnem kevés lett
• 1 tasak vaníliás cukor
• 3 ek. baracklekvár

A mázhoz:

• 15 dkg étcsoki
• 2 ek. tej
• 1 ek. olaj

Elkészítés:

Először összegyúrom a tésztát, a lisztbe öntöm a szódabikarbónát, elmorzsolom benne a margarint és a tojást. Felmelegítem egy kicsit a mézet, beleteszem a nyírfacukrot, majd az egészet a liszthez adom, és cipót gyúrok belőle. Egy jó fél napot állnia kell hideg helyen, ezért én reggel gyúrtam össze, és késő délután sütöttem meg. A sütőt előmelegítettem 200 fokra, és egy tepsi hátára sütőpapírt tettem, az ilyen vékony lapokat a hátoldalon egyszerűbb sütni.

A tésztát 4 egyforma részre osztom, majd kinyújtom – mondanám, hogy levestészta vékonyra.. na de ki gyúr manapság levestésztát, szóval olyan bő A4-es méretre kell gondolni. Célszerű egyforma téglalapokat gyártani, különben nem lesz szép. A deszkát folyamatosan lisztezni kell, a mézes tészta leragad. Ezek a vékony lapok kb 5-8 perc alatt aranybarnává sülnek, nagyon észnél kell lenni. A sütőpapír segítségével gyorsan lecsúsztatom a tepsiről, és hagyom hűlni.

Elkészítem a tejbegrízt, amíg hűl, habosra keverem a vajat xilittel, majd összedolgozom a grízzel, egy könnyű, kellemes krém lesz belőle.

Leteszek a deszkára egy lapot, megkenem egy kanál lekvárral, majd ráteszem a krém harmadát, rá a következő lapot, és így tovább. A legfelső lapra nem teszek lekvárt, arra csak a máz megy.

Felvágni csak másnap lehet, addigra puhul meg. Végül a mázhoz megolvasztom a csokit a tejjel és az olajjal, majd egyenletesen rácsorgatom, elsimítom.

A lelket is elsimítja másnap.

Habcsókot a szerelmeseknek

Pavlova, ahogy a művelt népek hívják. Nálunk habcsók. Mennyivel kellemesebb név.. valami minisztert is így hívtak, nem? Vagy Nemcsók? Rossz vicc volt, aláírom.  A Valentinon rugóztam  még kicsit, még egy receptet közölni akartam. Vágyam találkozott a fagyasztóban pihengető 12 tojásfehérjével, gyűjtöttem őket szorgosan, bár fogalmam sem volt, mit is kezdek majd velük.. Ezért született meg ez a habcsók, Nigellára alapozva. Meg még két másik süti is, róluk később. Szögezzük le: cukorbomba. Gyönyörű, roppanós, édes, mint a mennyország, negyvenezer kalória legalább.

Hozzávalók 2 darabhoz:

• 4  hideg tojásfehérje
• csipet só
• 25 dkg finom szemű cukor.. ez brutális, de ennyi kell
• 2 tk. kukoricaliszt
• 1 tk. ecet
• 2 dl tejszín habbá verve
• valami piros gyümölcs

A sütőt 180 fokra melegítem. A habcsók készítése igen egyszerű, ha nem cuki karácsonyfadíszeket akarunk készíteni, mert ahhoz nagyon ügyes kéz kell.  Ezt a félgömböt bárki összelapátolja, szóval nem kell megijedni.  Először is a sütőpapírra előrajzolok 2×10 cm átmérőjű kört, majd beteszem egy tepsibe. A tojásfehérjét elkezdem felverni, addig, amíg közepesen kemény nem lesz. Óvatosan hozzáadom a cukrot, tovább verem a géppel, amíg egy fényes,  selymes ragacsos krémet nem kapok. Pár perc, ne gondolj sokkal többre. Rászórom a kukoricalisztet, rálöttyintem az ecetet, és máris mehet a sütőpapírra, szépen rálapátolom a karikára.  A sütőt leveszem 150 fokra, 30 percig sütöm, majd lezárom, és hagyom benne kihűlni, ez minimum40 perc.  Picit behorpasztom a habcsók tetejét, repedni fog, nem kell megijedni. Felvert tejszínt teszek rá, ebbe már nem kell cukor, mert meghalsz, olyan édes lesz. Amióta van ételfestékem, prostituálódom időnként, na erre is cseppentettem, hogy rózsaszín legyen. Igazam is volt, gyönyörű lett.  Savanykás gyümölccsel érdemes díszíteni, hogy picit ellensúlyozza az édes ízt. Próbáltam rávenni a férjem, hogy vegyen nekem gránátalmát, azzal gyönyörű lett volna, de kategorikusan megtagadta. Ilyen gyümölcs szerinte nincs, ne állítsam efféle megoldhatatlan feladatok elé.

 

 

 

Villants Valentinre

Ahogy látom, egy bloggernek illik valamit ajánlani a szerelmeseknek, nyilván mind sütni akarnak..  Lázadó természetemet hidegen hagyja ez az ünnep, bevallom. Viszont imádom ezeket a mini sütiket gyártani. Persze a dekorálásra gondolok, nem a sütésre… persze ennyi erővel színezgethetnék is. Tehát jobb bevallani, hogy megenni sem utolsó dolog ezeket a miniket. Általában a budafoki piacon tör rám az ihlet, mint ezúttal. Az áfonya és az eper még jól is mutat együtt, nem megy hamar tönkre, nem színeződik el,  abszolút felhasználóbarát. Mandulás piskóta alapot sütöttem, tudjátok, – kevesebb szénhidrát – kiszaggattam egy nagyobb méretű pogácsaszaggatóval, megkentem nutellával, majd rátettem a gyümölcsöket. Megmostam, hogyne.. de ez egy felnőtt blog, nem akarnék nevetséges lenni efféle figyelmeztetésekkel. A porcukrot hanyagoljuk, nem is tudom, minek szórtam rá, de leszedni már nem lehetett, ugye.

Hozzávalók a piskótához:

• 4 tojás
• 2 ek. liszt
• 2 ek. őrölt mandula
• 4 ek. cukor vagy 1 ek. update édesítő
• 1 kk vaníliakivonat
• Késhegynyi sütőpor, jól elkeverve a lisztben

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy kisebb tepsibe sütőpapírt tettem, biztos, ami biztos. A tojásokat kettéválasztottam, a sárgákat kikevertem a cukorral, alaposan, fehérre. Majd hozzáadtam kanalanként a mandulás lisztet, végül felvertem a tojás habját, és azt is hozzáadtam, óvatosan, épp, hogy összekeveredjen.  A sütési idő olyan 15 perc, amikor aranysárga és rugalmas, akkor kész, ajtót tilos nyitogatni. Amikor kihűlt, kiszaggattam. A leeső részekből lehet kókuszgolyót készíteni, ha nem falja fel a család. Minden sütit megkentem nutellával, jóhogy.. de csak vékonyan,  érzéssel, és rátettem a gyümölcsöket. Az eper és a nutella együtt szavakban egyszerűen kifejezhetetlen. Minden el fog érni vele, amit szeretnél.. vagy nem, de az nem a süti hibája..

Gumicukros muffin gyerekbulira

Igen, igen, önként jelentkezem az ízlésrendőrségen, én voltam!! Tényleg kék sütit is csináltam… mentség nincs. A gyerekek, akiknek szántam, imádták, mondjuk emiatt nem is aggódtam. Nigellától származik a recept, az alapmuffin remek, nagyon egyszerű és finom, a design természetesen szabadon választott, tehát jó ízléssel is lehet dekorálni… akár..  de egy szülinapi bulit vagy iskolai hozzatok be egy tányér süteményt akciót le lehet vele tarolni. Bevisszük, letesszük, a gyerekek sikoltozva rárongyolnak, és már jöhet is az önelégült mosoly. Na, de addig el is kell jutni, méghozzá így:

Hozzávalók 12 darabhoz:

• 125 g lágy vaj
• 125 g cukor
• 2 nagy tojás
• 125 g liszt
• fél csomag sütőpor
• 2-3 ek tej

Cukormázhoz:

• készen kapható fehér és rózsaszín máz (össze 0,5 kg) kék, narancs, zöld  ételfesték, yesss.
• tarka gumicukrok, kimérve kaphatók

Elkészítés:

A sütőt 200 fokra előmelegítem.  Turmixgépbe teszem a hozzávalókat a tej nélkül, és keverjük össze. A legvégén adom hozzá a tejet. Ha kézzel keverjük össze, akkor először a vaj a cukorral, majd a tojás, végül a liszt illetve a tej. Beteszem a papírkapszlikat a formába (kisebbeket használjunk, ne a legnagyobbakat), mehet a sütőbe olyan 15-20 percre. Ha kész, kiveszem a formából, és a rácson hagyom kihűlni. A domború tetejét levágom, és megeszem.

A cukormázat előírás szerint elkészítem, külön tálkába megszínezem, óvatosan, mert a pasztell színek még csak-csak elmennek, de a hupikék már túlzás.. bár a gyerekek imádnák.  Ráöntöm, ahogy sikerül, a gumicukorkákkal felteszem az i-re a pontot.. és nézegetem, mert olyan széééééééép…

Kacsamáj terrine aszúban.. hadd szóljon

 

Most, hogy sikerült plusz kilók nélkül lebonyolítani a karácsonyt, kösz update, imádlak Norbi, koncentráljunk rá az évvégi produkcióra. Mi régóta itthon töltjük a szilvesztert, nem bír semmiféle jelentőséggel ez a nap. Eszünk egy jót, aztán alig várjuk, hogy vége legyen az idióta petárdázásnak, hogy aludhassunk.

Terrine avagy pástétom. Karácsonyra készítettem, nehéz szavakba önteni, milyen finom előétel. Szilveszterre kifejezetten ajánlom annak, aki nem babonás. Aki viszont nem eszik szárnyast, az kezdje ezzel az új évet, hátha egész évben hasonló luxusban lesz része. Mert ez kifejezetten drága étel, ezt be kell vallanom. Nem lesz nagy adag, de mivel markáns, tömény étel, ezért pár falat untig elég belőle 4 embernek is. Pirítóssal, vagy wasa extrudált kenyérrel teljes az eufória.

Hozzávalók:

• fél kg hízott kacsamáj
• egy marék dió
• 6 db aszalt sárgabarack
• fél marék mazsola
• 1 dl tokaji aszú
• 6 dkg vaj
• 1 ek. olaj
• 1 ek. borecet

Kibélelek egy terrine forma helyett egy püspökkenyér formát folpackkal.

A vaj felét beteszem egy serpenyőbe, felmelegítem, majd ráteszem a diót, az aszalt gyümölcsöket, kicsit pirítom, majd beleöntöm az aszút és a borecetet, és hagyom, addig párolom, amíg minden folyadék elpárolog.

A májat megmosom, és megpróbálom egyforma téglácskákra darabolni, olyan 4x2x2 centisre, mert össze fog sülni kisebbre. Egy nagy serpenyőbe beleöntöm az olajat és a vajat, felhevítem, majd megsütöm a májat, gyorsan, puhára. Mivel ezek kis darabkák, épp csak elég egy picit átforgatni,  semmi esetre sem kell hosszú percekig sütni. Lágynak és omlósnak kell maradni. Ha ezzel is megvagyok, ráöntöm a gyümölcsöket, kicsit összerázom, és mehet a formába. Egyenletesen elrendezem a formában, ráhajtom a folpackot, és nyomatékot teszek rá. Az én formámba két bögre fért bele, azokkal préseltem össze. Időnként arrébb tettem őket, hogy mindenütt egyenletes nyomás érje a májat.  Hideg helyem egy éjszakát állnia kell. A szélére kipréselődik a maradék vaj, azt levágva, zsiradékmentes pástétomot kapunk. Maga a mennyország.

A diót meg elfelejtettem, basszus

A megboldogult Extra Finomságokban találtam a receptet, szerettem ezt az újságot, nemcsak azért, mert volt hozzá kevéske közöm. Tegnap jöttem rá, hogy marha sok dióm van a szekrény tetején, három hete vettem Tibortól, a szomszédtól, aki minden szombat reggel Budatétényből elteker Hűvösvölgybe, ideges napokon meg a Mátrába megy fel.

A Tibi-féle dió! Csapott belém a villám, úgyhogy alig öt percet adtam magamnak, hogy keressek egy viszonylag gyors diós receptet. Találtam. Viszonylag nem gyors, de nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel mind művészileg, mind emberileg. A cukrot kiváltottam update édesítővel, és a liszt felét is update mastermix-szel. Ennek ellenére finom. Éllllljen az update. Szénhidrát-szegény lett a süti…  és drága.

Hozzávalók:

• 17, 5 dkg vaj
• 10 dkg cukor
• 1 tk fahéj
• 1 tojás sárga
• 1 tojás
• 10 dkg darált dió
• 25 dkg liszt

Mázhoz:

• 10  dkg fehér csoki
• 10 dkg étcsoki
• 20 db szép dió

Elkészítés:

A vajat habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a fahéjat a tojás sárgát és az egész tojást. Krémesre keverem, majd beledolgozom a darált diót és a lisztet. Cipót formázok belőle, és egy órára hidegre teszem, hiszen vajas sütiről van szó. Egy óra múlva átgyúrom, golyókat formázok belőle, olyan  18-20 darabnak kellene kijönni a tésztából. 200 fokos sütőben 20 perc kell neki. Szépen megnőnek, ne rakd szorosan egymás mellé.  Amíg hűlnek, gőz felett felolvasztom a csokikat, majd egyik felét a fehérbe, a másikat az étcsokiba mártom, tetejére diót teszek, és stikában lenyalom az ujjam.

Stollen, mint minden évben

Én erre esküszöm, nem a beiglire. Nagyon szeretem ezt a német kalácsot, mert kevésbé markáns, mint egy agyoncukrozott diós vagy mákos beigli. Folpackban hosszú napokig eláll, így karácsony előtt pár nappal meg szoktam sütni, ajándékba is jut belőle mindig. A kandírozott narancshéj fantasztikus aromát ad neki Reggel rumos tea, este forralt bor dukál mellé. Mármint annak, aki ihat…  mire odajutok, már nem fog érdekelni…

A recept a következő:

• 1 kg liszt
• 15 dkg cukor
• 10 dkg élesztő
• 2,5 dl langyos tej
• 40 dkg olvasztott vaj
• kandírozott narancshéj
• 10 dkg marcipán
• 200 dkg darabolt mandula
• 30 dkg mazsola
• 5 dkg vaj és porcukor a tetejére

Elkészítés:

A lisztet egy nagy tálba szitálom, fészket készítek a közepében, arra teszem az élesztőt, 1 kanál cukrot, 3 kanál langyos tejet. Kicsit összekeverem, és hagyom dolgozni az élesztőt egy negyed óráig.  A vajat megolvasztom, és ráöntöm a lisztre, majd a cukrot és a tejet is.  Fakanállal elkeverem, és beleszórom a gyümölcsöket. Deszkára teszem  a tésztát, és elkezdem gyúrni, legalább egy negyed órát, míg szép kis, illetve inkább nagy cipó nem lesz belőle. Kicsit bemelegítem a sütőt, lezárom, beteszem kelni, a duplájára kell megnőnie. Ennyi élesztővel meg is fog. Ha melegített sütőt használsz, nagyon figyelj oda, nem egyszer jártam úgy, hogy elfelejtettem lezárni, és az edényem már olvadozni kezdett, mire észbe kaptam.

Egy órát biztosan hagyom kelni, utána kiveszem, deszkán kevés liszttel újraformázom, majd két rudat sodrok belőle. Nem fogja megtartani az alakját, kissé ellapul, de ez ilyen. Hagyom egy kicsit még kelni, majd 180 fokon egy óra alatt megsütöm. Még forrón meglocsolom olvasztott vajjal, és megkenem porcukorral… egyszer van karácsony. Most egy kicsit kinyílt a teteje, de ez senkit nem fog zavarni. Ha kihűlt, folpackba tekerem, hogy ne száradjon meg. Nekem ez a karácsonyi kalács.

Mézes tallérok

Őrült jól néz ki, mi?? Nem az enyém az ötlet, természetesen, Joanna Farrow: A mézeskalács készítésének kiskönyvében láttam, és azonnal megéreztem a kihívást. (Aréna 2000 Kiadó) Van ez így velem, néha, aztán gyorsan kiderül, hogy túlértékeltem a képességeimet, a szuper süti egyáltalán nem akar olyan lenni, amilyennek kellene.. és akkor lesz belőle somlói féleség, ugye… az elrontott tészták menekülési útvonala.

Szóval ez a jópofa mézes nem annyira bonyolult, mint amennyire megfejthetetlen, hogyan is készülhetett. Elkövettem azt a hibát, hogy nem készítettem fázisfotókat, de GZ déli alvása alatt bíbelődtem vele, siettem, és kiment a fejemből. De igyekszem ügyesen elmagyarázni. Ha én meg tudtam csinálni, bárki megtudja, akinek jobb jegye volt kettesnél technikából. A fűszerek egy részét elhagytam, és egy kevés mézeskalács fűszert használtan, nem szeretjük, az eltúlzott mézeskalácsot. Ez viszont egy remek, omlós kekszféle lett, egyáltalán nem édes… bár csak egyet ettem belőle.

Hozzávalók a világos tésztához:

• 17 dkg sima liszt
• 6 dkg vaj, darabokra vágva
• 10 dkg méz
• 1 tojás sárga felverve
• 1/4 tk szódabikarbóna
• csipetnyi só
• 1 tk. őrölt gyömbér – elhagytam
• 1 tk. fahéj – elhagytam

Hozzávalók a barna tésztához:

• 17 dkg sima liszt
• 2 tk. mézeskalács fűszer
• 7 dkg vaj, darabokra vágva
• 3 dkg kakaópor
• 8 dkg méz
• 1 tojás
• csipetnyi só
• 1/2 tk. szódabikarbóna

A száraz anyagokat összeszitálom, majd beleteszem és elmorzsolom a kockára vágott vajat. Hozzáadom a mézet és a tojást, összegyúrom. Picit lehet, hogy ragadós,  én azért ilyenkor teszek hozzá még egy kevés lisztet, mert amúgy az életben nem jön le a kezemről. De a hidegen úgyis összeáll. Szóval egy óra pihenés hideg helyen. Mindkét tésztát ugyanúgy kell elkészíteni.

Most jön a művészet, rebegjünk egy köszönetet Joannanak.

1. Mindkét tésztát megfelezem.

2. A barna tészta felét lisztes deszkán, mert ragaaaaaad, kinyújtom egy 28×4 cm-es, egy centi vastag téglalappá. Késsel 7 db, nagyjából egyforma széles 24 centis csíkot próbálok vágni belőle.

3. Ugyanez a sárga tésztából.

4. A csíkokat egymás mellé teszem, egy ilyen, egy olyan, összesimítom, hogy ragadjanak össze.

5. A maradék fehér tésztából egy vastag rudat sodrok, olyan hosszút, mint a csíkok hossza. A csíkok közepére teszem, és óvatosan ráhajtom a csíkos  tésztát, hogy beborítsa a rudat. Tehát belül a sárga rúd, kívül a csíkos. Összetapicskolom, hogy ne legyen rés, lehetőleg.

6. A maradék barna tésztából nyújtok egy 28×13 téglalapot. Ráteszem a csíkos rudat, és beburkolom a barnával. Tapicskolás, kicsi sodrás formázás. Újra fél óra hűtés.

7. A sütőt 180 fokra előmelegítem, kivajazok egy sűtőlapot, és egy centis szeleteket vágok a rúdból, ha nem elég kerek a tallér, akkor kicsit formázok rajta, vagy ha látom, hogy nem tapad össze rendesen a belseje akkor, megtapicskolom. Lehet, hogy van jobb szó, momentán nem találom.

8. Nagyjából 12-15 perc alatt sül meg, résen kell lenni, ekkora mutatvány kár lenne az utolsó etapban elpuskázni, hogy mást ne mondjak. Hajrááá!

Citromtorta sütés nélkül

Mielőtt valaki megkérdezi a férjemet, hogy mi minden nap süteményt eszünk-e, jelzem, ez egy két hónapos kép, tehát ma sem ezt , sem más desszertet nem eszünk. Na! Azért K.O. ez a süti, vagy nevezhetjük tortának is, mert egyrészt senki nem hiszi el, hogy 8 perc alatt készen, másrészt a fehér sütemények eleganciája a többséget rabul ejti. Tényleg villámgyorsan össze lehet dobni, az alapja keksz,  azt hiszem elronthatatlan. Úgy 5-6 éve láttam a tévében ezt a receptet, amerikai nagyik sütögettek jobbnál jobb sütiket, ezt az egyet fejből is meg tudtam jegyezni.

A recept a bébi méretű tortakarikára vonatkozik ( kb 20 cm)

Hozzávalók a kis, 20 cm formához:

• 15 dkg vajas keksz, magyarból a győri édes pl.
• 10 dkg vaj
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl habtejszín
• 2 citrom
• folyékony édesítő, vagy többször átdarált porcukor
• 2 ek. zselatinfix biztonságból

Azért használok folyékony édesítőt, mert a cukrot nem lehet érzékelhetetlenné tenni, és kínos, ha serceg a fog alatt. Aki utálja az édesítőt, az próbálkozzon a cukorral, de őrölje meg többször, amíg szállópor nem lesz belőle. Először összetöröm kekszet,  egy zacskóba teszem, és a húsklopfolóval tovább aprítom. Nem kell porrá zúzni, inkább csak apró morzsásra, öregesre, ahogy nagyanyám mondaná. Ha kész, egy tálba öntöm, megolvasztom a vajat folyósra, hozzáadom a kekszhez, jól összedolgozom, majd a tortaforma aljára szépen egyenletesen lenyomkodom, ez lesz a torta alapja. Hideg helyen hagyom, hogy visszaszilárduljon, addig összeállítom a krémet. A mascarpone megédesítem, erre nem írnék mennyiséget, kóstold meg, neked mennyire legyen édes. Amikor jónak érzed, akkor még egy picit édesítsd, mert a citrommal kell majd az arány eltalálni. A tejszín felverem fel könnyű habbá. Tényleg elég csak 2 percig, hogy ne legyen folyós, de semmi esetre sem kell kemény hab.  A habot hozzáadom a mascarponehoz, jól összekeverem. A citrom levét kifacsarom egy kis pohárba, leszűröm, ebből fogom önteni. Egy citrom levét beleöntöm, kevergetem, és figyelem az állagát. A krémet a citromlé összekapja, azaz egyre szilárdabb lesz, ez jól érezhető a keverésnél. A második citromból csak annyit teszek bele, amennyire savanykásra akarom készíteni. Ez annyira szubjektív, kóstolgasd.  Ne feledd, citromos ízvilágot kell létrehozni, de legyél óvatos, ne legyen borzasztóan savanyú. Ha úgy érzed, jó az íze, akkor 1 kanál zselatinfixet kever el benne. Valójában enélkül is megszilárdul a krém, többször próbáltam, de elsőre jobb, ha bebiztosítsd magad. Egy-két óráig hűtsd, és kész. Lehet gyümölcsökkel díszíteni, már csokimázzal is csináltam, szóval lehet még turbózni. Az édes keksz és a  citromos krém nagyon jó kis páros, de nem árt tudni, hogy tömény, gazdag édességről  van szó, egy szelet is K.O.